HTML

ÉttermiKekec

Szégyenfal azon éttermeknek, ahol a személyzet megalázza a vendégeket. A blog nem hagyományos étteremkritika, hanem kifejezetten a vendégekkel való bánásmódot veszi górcső alá, valamint az éttermet, mint szolgáltatást kritizálja.

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Az első áldozat: Mexicanos

2010.09.18. 00:35 UtazóNagykövet

Ezt a blogot azért indítottam, hogy a közzétett kritikának köszönhetően elsősorban Budapesten, de bárhol az országban az éttermekben a kiszolgálás idővel javuljon. Ugyanis van hova: a legtöbb helyen a pincérek pökhendi módon kezelik a vendéget, úgy tesznek, mintha szívességet tennének, amikor kiszolgálják őket. Déja vu érzésem van, olyan, mintha még mindig a kommunizmusban élnénk, amikor úton-útfélen megalázta az ügyfelet mindenféle jött-ment hivatalnok, és egyéb kiszolgáló személyzet. Velünk él a szocializmus...de hogy ezt a mai huszonéves személyzet honnan tanulta...?

Kifejezetten nem a konyhával fogok foglalkozni: arra már van kiváló kiadvány, bár abban is fontos szempont a szervíz. Negatív tapasztalataimat mérem, minden egyes bejegyzés végén összegyűjtöm a KekecPontokat. Majd egyszer érdemes lesz összesítést, top-listát csinálni, de most még csak kategóriákat hozok létre és szép csendben írogatom a KekecPontokat. Egy hiba - egy pont.

Sokszor és sokat járok külföldre, elsősorban Nyugat-Európába, ahol szinte mindig nagyon előzékeny személyzettel volt dolgom. Időben hozták ki az étlapot, kedvesen vették fel a megrendelést, nem keverték össze, hogy ki, mit rendelt, egy időben hozták ki mindenkinek az ételét, a számla időben érkezett, stb. Tapasztalatom szerint itthon ezekre a finom, de annál fontosabb részletekre mintha nem figyelnének kellően - és akkor finoman fogalmaztam. Hogy ez csak a személyzet vagy az őket felvevő és felügyelő menedzsment hibája-e, azt ki-ki maga döntse el. Mindenesetre a baj nagy, a "magyar vendéglátó nemzet" kifejezés mára finoman szólva kiüresedett. Milyen hátborzongatóan jó érzés, ha ételünkből felnézve elkapja a pincér tekintetünket és rögtön ki is olvassa belőle, hogy mire van szükség. Hosszú út vezet idáig. No de térjünk a lényegre, lássuk az első áldozatot.

A Mammut II-ben található Mexicanos étterembe közepesen éhesen tértem be egy hétköznap délután. Gyötrően hosszú időnek éreztem a 3-4 percet, amíg a pincér észrevette, hogy új vendég érkezett és kihozta az étlapot. Nem voltak rajtam kívül sokan, a két kiszolgáló nem tűnt túlzottan leterheltnek. A hozzám "tartozó" hölgy - miután ráérősen kitárgyalt egy ügyet a pultnál valakivel - udvariasan felvette a rendelést. Rögtön az elején két kellemetlen élmény. Az egymás közvetlen szomszédságában található dohányzó és nemdohányzó rész még csak zsírkrétával sincs elválasztva, nem hogy fallal. Jött is át a füst a nemdohányzó részre, ahogy kell. Nagyon érik az éttermekben a dohányzás betiltása, ideje lenne, ha ezzel az apró, de annál fontosabb lépéssel egy sor nyugati ország mellé felsorakozzunk.

Ezután az étellel és a kiszolgálással egészen a számláig semmi probléma nem volt, leszámítva azt a praktikusnak szánt, de bizarr dolgot, hogy a kanalat, villát és a kést egymásba "csomózva" hozták ki. A vendég dolga volt kibogózni. Persze, értem én, ne essen le a földre, amikor kihozzák, és tárolni is könnyebb, de bocsánat, nem legózni jöttem, hanem enni.

És akkor megérkezett a számla egy másik pincértől, ami egyúttal a bajok igazi kezdete volt. Kinyitottam a kis bőrmappát, melyben ott lapult a nyugta. Becsületükre szóljon, hogy valódi nyugta volt, nem proforma - arról egy későbbi bejegyzésben még lesz szó. Az aljára az ételekénél és az összenél jóval nagyobb betűkkel odanyomtatták magyarul és angolul, hogy a végösszeg nem tartalmazza a kiszolgálás díját - Service not included! Így, felkiáltójellel. No de a non plus ultra az volt, hogy ezt a diszkrétnek alig nevezhető "haiku"-t narancsszínű kiemelőtollal kiszínezték. Az üzenet egyértelmű: ha tetszik, hanem, fizessé' borravalót, mert a pincérek nem kapnak normális fizetést, hanem csak azt, amit borravaló címán adsz, oszt' jónapot. Ekkor emelkedett meg szemöldököm igazán. Gondoltam, rendben, vettem az üzenetet, azaz jóval kevesebbet adok, mint a még mindig sajnos általánosan bevett 10%. Kiraktam a hitelkártyámat. Ekkor jött a feketeleves: nem lehet kártyával fizetni. Álljunk meg egy szóra! 2010-et írunk, Budapesten, egy budai bevásárlóközpont olcsónak éppen nem nevezhető éttermében vagyunk, ahol két ember bőven többet otthagy tíz ezer forintnál. Mivel nem volt nálam elég készpénz, jeleztem a pincérnek, hogy megyek felvenni és egy-két percen belül visszatérek. Fogtam táskámat és épp indulni akartam, amikor megkért - még mindig a fizető pincér -, hogy legyek szíves addig ott hagyni a táskámat. Annyira pofán ütött a kérése, hogy meglepetésemben nem tudtam megszólalni. Mintha arcul csaptak volna és csillagokat láttam volna. Egy percen belül háromszor megaláznak: a világító narancs üzenet (tejejjé'), kártya nem elfogadása, sőt, emiatt elnézést sem kérés, és a végén a zálog. Láthatta az arcomon a döbbenetet, mert felajánlotta, hogy a pultba berakja. Milyen előzékeny! Hát hiába, ha egyszer a lejtőn elindul valami....Hirtelen reflexből odaadtam neki a táskát, ami egyébként üres volt. Morogva elvonultam a legközelebbi automatáig, kivettem a pénzt, majd - immár lila köddel a szemeim előtt, belül dúlva-fúlva - visszamentem, fizettem, és lényegében semmi borravalót nem adtam. Csak azért nem tudtam pontosan akkora összeget kirakni, mint ami a számlán szerepelt, mert tudtam, eldurran az agyam, ha látványosan elkezd turkálni a fémpénzek között, várva, hogy megszakítsam és megköszönjem. Végül nem nyilvánultam meg ingerülten, hanem elkértem a táskámat és indultam. Biztos feltűnő lehetett, ahogy a düh és a megalázottság kiült az arcomra, mert halkan odaböffentette a pincér, hogy elnézést, de történt már olyan eset, hogy...de ezt már nem akartam hallani. Elhúztam. Olyannyira, hogy hiába volt az étel elfogadható, a Mexicanos örökre feketelistára került nálam. És remélem, most már másnál is.

Emlékeztetőül az étterem vezetőjének és a fizetőpincérnek: vendég vagyok, akit jól kiszolgálni kell, nem jól megalázni.

Kekecpont-összesítés:

- új vendég érkezésének nem kellő időben történő észrevétele: 1 KekecPont

- vendégeknek hátat fordítva magánbeszélgetés: 1 KekecPont

- dohányfüst átterjedése a nemdohányzó részre: 1 KekecPont

- számlán a borravalóra való tolakodó utalás: 1 KekecPont

- kártyával való fizetés lehetőségének hiánya: 1 KekecPont

- zálog kérése: 1 KekecPont

Összesen: 6 KekecPont

Szólj hozzá!

Címkék: kritika szolgáltatás étterem kiszolgálás kekec mexicanos

süti beállítások módosítása